Kiegészítések a végén!

Napkollektor,
de ez végre tényleg olcsóbban

Sok napkollektor változatot láttam már, de minden gyártónál egységes volt a végeredmény, az elrettentő ár.

Nem igaz, hogy pár szál csőből és deszkából nem tudok ilyet összetákolni tizedáron! Lehet, hogy a hatásfok nem éri el a gyárit, de legfeljebb nagyobbat készítek, itt a végeredmény:

Volt egy bontásból származó 4 mm-es üveglapom, mérete 97x232 (ár kb. 400 Ft, új áron 3300.-Ft/m² = kb. 7200.-Ft). Minden egyebet ehhez kellett igazítani.

Keret anyaga: 7m, 10 cm széles 22 mm vastag fenyődeszka (bontásból).

Leszabtam az üveg méreténél 1-1 cm-rel kisebbre, belső oldalain a szélétől fél cm-re körfűrésszel 6 mm mély hornyot vágtam (ne szoruljon meg az üveg). Sarkain, hogy ne kelljen a csapolással bíbelődni, 2 mm-es vaslemezből 8 cm széles 16 cm hosszú darabból sarokmerevítőt hajlítottam és belecsavaroztam. Hátoldalára 4 mm-es farostlemezből szabtam egy táblát és rászegeztem. Felső sarkain a rögzítéshez szintén kettes vaslemezből merevítőt szereltem, kiálló füleit a falba ágyazott tőcsavarokra akasztom. Lehet, hogy furcsállják, miért a függőleges falra tettem, fő oka, emeletes az épület, és messze a tető. Egyéb magyarázat rajzban. Hőszigetelésül a belsejébe kreppelt alumíniumlemezt tettem, rögzítés egyszerű kapcsozógéppel. A fényképen látszik, hogy nem ér ki a szélekig, 85 cm széleset kapni, a toldozgatással nem akartam szórakozni. Hátoldala fényes, a belső felét a többi szerelvénnyel együtt matt feketére festettem. A doboz hátoldalára 5 mm vastag alufóliával kasírozott Polifoam szivacsot ragasztottam alufóliával a doboz felé (csak néhány helyen pontszerűen). Ha keveslik a hőszigetelést: nyáron ennél úgyis több meleget kapna a fal, ami maga is hőszigetelő (gázbeton, perlitvakolattal), télen meg ennyivel javul a ház hőszigetelése.

A csőhálózat régi hűtőszekrények hátoldaláról leszerelt csőhálózatból készült (Forrás: hűtők javításával foglalkozó szervizek, MÉH telep, lomtalanítás). Az elrendezés furcsaságait az okozza, hogy eredetileg gravitációs keringetéssel, alsó és felső becsatlakozással terveztem, de a bojlerhez vezetésnél több helyen 30-40 cm betont és egy födémet is át kellett volna fúrni, így végül ezt alakítottam át. Így összesen 4,5 m 18x1,2 mm-es hegesztett cső került bele. Sajnos, emiatt két légtelenítőt is be kellett iktatnom. Eleve felső csatlakozáshoz tervezésnél kb. 2m csövet, 2 db könyököt és egy közcsavart meg lehet takarítani. Ha közvetlen a csupasz csővégre gumitömlő+bilinccsel csatlakozunk, még 2 könyököt. Nekem a menetes csatlakozásra az UNIPIPE cső csatlakoztatása miatt volt szükségem. A fényképeken látni a csövek csatlakozásait, ezt nem részletezem.

A meleg oldalon egy kiszuperált DACIA tágulótartály fogadja a melegedéskor kidagadó többletet és a légbuborékokat.

A feljebb említett okok miatt keringető szivattyú nélkül nem üzemel a rendszer, viszont a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb is túl nagy teljesítményű ide és 26 000Ft.-. Így választásom egy automata mosógépből kiszerelt szivattyúra esett (leégve ingyen a feljebb említett szerviztől). Ha már úgyis tekercselni kellett, 42 V-osra tekertem, így nem kell foglalkozni az érintésvédelmével, csak a táptrafónál, ráadásul a feszültség változtatásával a fordulatot és a teljesítményfelvételt is kismértékben módosíthatom. Ha nem bírja a szimering, majd időnként cserélem. Vezérlését az egyszerűség kedvéért a 723-as stabilizátor IC-vel valósítottam meg. Tág tápfeszültségtartomány (tetszőleges relét, 6, 12, 24 V-osat lehet használni), referenciafeszültség a mérőérzékelők táplálásához, belső műveleti erősítő, meghajtótranzisztor és még egy, amivel a szivattyúmotor hőfoktúllépése esetén le lehet állítani. A mérőérzékelők két db egyforma szilíciumtranzisztor, pl. BC 237. A motor hőmérsékletének érzékeléséhez régen, még az Ezermester csomagban talált hőérzékelőt tettem, valamikor az MK típusú magnetofonok motorforgórészébe szereltek ilyent, 115 ^oC-nál hirtelen leesik az ellenállása. A motor, mivel nem hosszú, tartós üzemre készült, nem túl jó hatásfokú, legjobban melegedő része az indítást végző rövidrezáró gyűrű, ezért erre tettem egy érzékelőt, egy másikat meg biztonság kedvéért a tekercsre ragasztottam sziloplaszttal.

Működése: A szilíciumtranzisztorok bázisnyitófeszültsége jól követi a hőmérsékletváltozást. Az egyik a villanybojlerben gyárilag kialakított érzékelőcsőben alulról kb. a tartály harmadáig tolható be. Műanyag tokos tranzisztort használjunk, egy keményebb műanyag cső tetejére ragasztva. A csőben vezethetjük a vezetékeket (lehetőleg árnyékoltat). Alulról a korábbi mérőszonda rögzítésére szolgáló csavart kihasználva egy lemezke és egy rugó segítségével felszorítjuk, hogy biztonságosan érintkezzen a házzal. Tetejére egy csöpp szilikonpasztát is kenhetünk a jó hőátadás érdekében. A másikat sziloplaszttal a csőhálózat felső gyűjtőcsövének tetejére ragasszuk. A mérőszondák között a hőmérsékletkülönbségnek megfelelő feszültségeltérés lép fel. A 723-as IC hibajelerősítő része komparátorként működve kapcsolja a relét, s vele a szivattyút. A motor hőérzékelői az áramvédő tranzisztor közvetítésével tiltják a működést. A kapcsolási rajzról minden leolvasható. A potméterrel tapasztalat útján beállítható olyan érzékelési szint, amikor a szivattyú nem pörög túl sokat, de még jó a hőszállítás (15-20 ^oC eltérés). Minél hidegebb a csőhálózat, annál jobb a hatásfok, de a villanyárammal is takarékoskodjunk. Ha valaki rászánja a gyári és a házi kollektor közötti árkülönbséget egy napelem vásárlására (40 W-os elég), egy 12 V-ról működő szivattyúmotorral még a vezérlő elektronika is megspórolható, hiszen a víz akkor melegszik és a motor is csak akkor megy, ha süt a nap. Ráadásul még a fordulatszámszabályzás is automatikus.

A hőtároló egy régi villanybojlerből készült, 4m 3/8-os csőből tekertem bele hőcserélőt. Természetesen, annak ellenére, hogy az elektromos része nem üzemel, gondoskodni kell a jó földeléséről. A csatlakozó csőhálózat UNIPIPE többrétegű csővel készült, könnyen hajlítható,vezethető. A meleg csőre 4 mm vastag POLIFOAM hőszigetelő köpeny került. Rögzítésként az egész 25x50-es kábelcsatornában fut.

Néhány részletkép a festés előtt:

/ A képekre kattintva nagy méretben is letölthetők /

Számítások:

Ezeket a számításokat azok kedvéért végeztem el, akiknek minden tételért bolti árat kell fizetniük. A saját költségem ebből 7224.-Ft.


Rézverő Béla
Zalaegerszeg, 2003. július 4.

KIEGÉSZÍTÉSEK (1):

A napkollektorról:

Az egész addig volt sürgős (mármint nekem), amíg működni nem kezdett. Ezért nem készült el a kapcsolási rajz, de a kész berendezésről se láthattál (*) képeket. Tegnap annyira befűtött, alig bírta a bőröm a melegvizet.

A bojler hőcserélőjéről:

Találtam kidobva egy 80 l-es olasz villanybojlert. Elektromos része jó volt, lebontottam a szigetelését (szerencsére üvegvatta volt), két ponton szivárgott, amit meghegesztettem. Tetejébe középen befúrtam egy tömszelencét. 4 m 3/8"-os csövet feltekertem olyan átmérőjű spirálnak, hogy beférjen az alsó lyukon, a fenéklemezbe belehegesztettem, felül pedig kivezettem a tömszelencén. A hőtágulást a spirál rugalmassága felveszi. Sajnos, a hőleadó felülete elég kicsi, a mosógépszivattyú olyan sebességgel hajtja a vizet, hogy alul a kilépő cső is meleg, de a begyűjtött hő így is általában elég ahhoz, hogy két ember megfürödjön. Ha süt a nap, még télen is.

Az eredeti leíráshoz képes annyit változott a helyzet, hogy a hőcserélő képességei miatt a bojler eredeti hőmérőcsövéből az érzékelő tranzisztort átraktam a hőcserélő alsó kilépő csonkjához. Egy bilnccsel rászorítottam. Így nem a belső vízhőmérsékletet méri, hanem azt érzékeli, hogy a kilépő hőmérséklet mikor haladja meg a napkollektor felső csatlakozójának a hőmérsékletét. Kevesebbet megy a motor, és nem fordulhat elő, hogy a bojler fűti visszafelé a kollektort.

Tapasztalataim:

Apróbb kiesésekkel tavaly augusztus óta megy rendszeresen. Télen, ha igazi ragyogó napsütés van, melegebb vizet termel a függőleges elrendezés miatt, mint nyáron. A tájolása dél-délnyugati, a közvetlen napsütés beesési szöge (megvilágítási idő) télen kedvezőbb, mint nyáron (így már meg is van az a kompenzáció, amit többen szóvátettek, hogy télen kell a fűtés, nem nyáron).Arra is régóta készülök, hogy lerajzoljam a téli-nyári beeső napsugarak útját. Ezen a télen pedig nem is volt olyan hótakaró, amiről visszaverődve megduplázódott volna a beeső energia. Biztos, hogy a csupasz, vagy füves talajról is van egy kevés visszaverődés. Nyáron, ebben a rekkenő melegekben is csak 45-50 fok közé melegít fel, de a hőcserélő elhelyezkedése miatt a vízhőfok majdnem egyenletes a tartályban (nem rétegeződik olyan mértékben, mint általában). Télen, novemberben és januárban volt olyan nap, amikor a 80 liter víz 50 fok fölé melegedett. A központi fűtésről is tudom fűteni a bojlert, ezért csak azokat a napokat tudom teljes mértékben a nap számlájára írni, amikor nem kellett fűteni, vagy csak délután indítottam rá a központi fűtést. Télen, még enyhén borús időben is meg lehet figyelni, időnként elindul a keringető szivattyú (annak ellenére, hogy a reggeli felfűtés már lökött egy adagot a bojlerbe).

Üdv.
erbe

2003.07.21-22-23.

(*): ugyanis kpl szintén hiányolt rajzot és méreteket :-)

TOVÁBBI KIEGÉSZÍTÉSEK (2006): balklikk ide !

( füles böngészőknél használd a lehetőséget )