Napkollektor

Idén elhatároztam, hogy kipróbálom magam vizes kollektor építésében is. Szerepet játszott a dologban az emelkedő energiaár, valamint az, hogy olcsón találtam anyagokat a vaterán.

Beszereztem tehát építkezésből visszamaradt rézcsövet és körülbelül 5 négyzetméter használt lapradiátort. A tárolótartály MÉH-telepen szerzett horganyzott, acél vegyszeres hordó. Így adta magát az ötlet, hogy átfolyós rendszerű vízmelegítőt készítek. Higiénikusabb, mint a nagy térfogatú, pangó vízzel teli hőtároló, valamint a vörösréz antibakteriális. Volt már tapasztalatom ilyen téren (sörkollektor), így a dobozépítést próbáltam elkerülni körülményes volta és gyenge időjárás állósága miatt. Az abszorber rendszert tehát úgy építetem meg, hogy kihasználtam a tetőszerkezet adottságait. A hőszigetelt dobozt két függőlegesen futó szarufa határolja, a tetejét pedig a leszedett cserepek helyére rakott 2,1×3 méteres üregkamrás polikarbonát-lemez alkotja. A polikarbonátot egy 8 cm széles, 2 cm vastag léccel szorítottuk oda a szarufához. Alatta húztam egy vastag csíkot a szarufára és a léc rányomja erre a "tömítésre". A lécen és a karbonáton 40 cm-enként lyukat fúrtunk és odacsavaroztuk a szarufához. Az oldalt lévő cserepek egyrészt egymást fedik, másrészt a beszabott darabok a cseréplécekhez vannak csavarozva, tehát a szél nem tudja megbontani.

- 1 -	- 2 -

A következő lépés a hőcserélő volt. Feltekertem egy standard 315-ös szennyvízcső palástjára 20 m 15×1-es rézcsövet és az így kapott spirált beépítettem a hordóba egy, a közepén vágott lyukon keresztül. A hordó mindkét gyári töltőcsonkja szerepet kapott: az egyik a szívóoldal, a másik a "meleg" oldal. A korrózió ellen raktam egy magnálium bojleranódot is a tartályba. A szivattyú egy kazán keringetőszivattyúja. Szigetelésként Nikecell és kőzetgyapot rétegeket használtam 5-5 cm vastagságban.

- 3 -	- 4 -

A radiátorok méreteivel nagy szerencsém volt. A középsőt a szarufa élére fektettem, a két szélső pedig ennek éleire, valamint a szomszédos szarufák éleire támaszkodik. Pont annyi volt a távolság! A keresztbe rakott lécek plusz támasztékot adnak. A radiátorok össze vannak fordítva, hogy a gyári szerelvények minél közelebb legyenek egymáshoz. A baj az volt, hogy a felsőn, amin átforrasztottuk a kimenetet ebben a helyzetében nem akart átkeringeni a víz, csak az első 30 centiméteren.

A csövezést mezőgazdasági műszaki boltban kapható, 3/4 collos ún. fűtőtömlővel oldottam meg, ami valódi gumi és 120 fokig hőálló. Jó hasznát is vettem, mert az első tesztüzem idején (szivattyú nélkül) felfort a víz a kollektorban! A doboz szigetelése 12 mm-es OSB lap, belül 5 cm kőzetgyapot szigeteléssel. A hálózatba a hőcserélőt a fűtéstechnikában használt többrétegű Henco csővel oldottuk meg, két réteg polifoam csőhéjjal szigetelve. A bojler (Reliant 80 literes gázbojler) bemenő ága elé sorosan van bekötve a napkollektor. 3 golyóscsap beiktatásával egyszerűen leválasztható a hálózatról szerelés esetére. A vezérlést a Conrados hőfokkülönbség-kapcsoló mintájára készíti egy ismerősöm. Ha az abszorberben 5 fokkal magasabb a hőmérséklet, a szivattyú elindul és mindaddig jár, míg a különbség a beállított érték alá csökken, vagy megszűnik.

- 5 -
- 6 -	- 7 -

A napkollektor a tartály és a csövezés költsége:

tételek	Érték
rézcső	18.000.- Ft
forrasztó lámpa	5.000.- Ft
könyök, fitting, tömítés	6.500.- Ft
radiátor	8.000.- Ft
hordó	600.- Ft
festék	4.340.- Ft
fuvar	2.000.- Ft
polikarbonát	24.000.- Ft
bojler anód	2.600.- Ft
Nikecell	3.750.- Ft
sziloplaszt, PUR-hab	3.600.- Ft
keringető szivattyú	16.000.- Ft
Awab bilincs	900.- Ft
fűtőtömlő	5.200.- Ft
kőzetgyapot	4.500.- Ft
OSB lap	6.600.- Ft
csőhéj, henco cső, szerelvények	14.200.- Ft
fagyálló, 20 liter -70 fokos	7.600.- Ft
Összesen:	133.390.- Ft

Kelt: Makón, 2008. július 25-én
Szöveg és fotók: Fekete Gábor

webes utómunkák: kpl